Csapat

Kirchner Gábor
Iskolavezető

Gábor1998-ban teljesült egy álmom, kaptam egy kölyköt, egy német juhászt a szüleimtől. Őt eléggé elkényeztettük és ahogy ez lenni szokott, emiatt szépen a fejünkre is nőtt. Halála után egy ideig nem akartam kutyát, nagyon megviselt, mintha a testvéremet temettük volna el. Aztán befogadtunk egy menhelyi kutyust. Az Ő elvesztése után, már pláne nem akartam kutyát egy jó darabig. Aztán be kellett látnom nekem is és a családomnak is, hogy kutya nélkül nem vagyok teljes, nem vagyok egész. Valósággal lelki beteg voltam. Ekkor elkezdtem nézegetni a kölyök kutyákat, “természetesen” német juhász jöhetett szóba nálam, pedig a bullterrier is a szívem csücske. Régi álmom egy bull kölyök, de eddig még várat magára. Az iskolán van ezzel kapcsolatban egy mondásunk, miszerint: “nem olyan kutyád van/lesz akit, amilyet akarsz, hanem amire szükséged van!”  – Mint később kiderült, nekem egy édes dobermannra volt szükségem – Aztán rátaláltam Riley-ra. Vele már tudatosan törekedtem arra, hogy jól legyen nevelve, szocializálva, korábbi hibáimból, hibáinkból tanulva. Ekkor találtam az egy pozitív megerősítéssel dolgozó iskolára. Itt lettem kiképző, miután elvégeztük a sulit. Mikor Riley 2 éves volt, bővült a falkánk egy nagyon kedves dobermann kölyökkel, Toretto-val. Nagyon megtetszett ez a módszer, nagyon hatékonynak tartom és örülök, hogy Egerben is megtaníthatom az ez iránt érdeklődő Gazdiknak a pozitív megerősítéses, erőszak mentes “klikkeres” módszert.


Hegedűs Ágnes Szabina
Kiképző
(Alapfokú tanfolyam, Középfokú tanfolyam, Agility, Dog Dancing, Kezdő / Haladó Engedelmes Csoport, Szocializáció)

ÁgiMindig imádtam a kutyákat. 8 éves korom óta könyörögtem egy kutyusért, majd mikor 20 éves lettem apukám megpuhult a témában, és megengedte. Természetesen 40 cm volt a határ, úgyhogy kiválasztottam interneten egy fajtát, majd mindent elkövettem, hogy találjak is egyet. Elkezdtem keresni egy kutyasulit, mikor Roni 3 hónapos lett. Mivel legelső kutyusom volt, nem akartam ezt a csodás kapcsolatot elrontani. Rátaláltam egy pozitív megerősítéssel dolgozó iskolára. Itt elsősorban engem tanítottak meg arra, hogy kell bánni kis barátommal. Mindenben segítettek nekem, hogy kiskutyámmal kellő módon foglalkozhassak. Célommá vált, hogy mindent megtanuljak a kutyákról, hogy értsem mit szeretne “mondani” Roni, amikor rám nézve a szeme szinte “beszél”. Második kutyámat – Delkot – három év múlva ajándékba kaptam. Vele már sokkal céltudatosabban tudtam foglalkozni, mivel barátaim az iskolán minden tudásukat átadták, mindenben támogattak. Mondják, hogy minden ember holtig tanul. Ők, akik társunkká válnak pillanatok alatt, mindig tudnak meglepetést okozni, és új kihívás elé állítani minket, gazdikat. Szeretnék még többet megtanulni ezekről a csodás lényekről, akik kiegészítik napjainkat, és akik természetüknél fogva mosolyt varázsolnak arcunkra. 


Molnár-Tóth Péter
Kiképző
(Őrző-Védő, IPO és BH vizsgafelkészítés)

Körülbelül 10 éves koromtól foglalkozom kutyákkal. 2005-ben kutyaiskolán kezdtem el őrző-védő foglalkozáson segédként résztvenni. 2008-ban sikeres segédvizsgát tettem. Mostanáig sokféle kutyával találkoztam, amelyeknek segítettem önbizalmuk megerősítésében, valamint ösztönüket fejleszteni, vizsgára felkészülni vagy csak energiájukat az ösztöneiken keresztül levezetni. Az évek múltával még mindig örömömet lelem a kutyákkal való foglalkozásban.


Dobai Dávid
Kiképző
(Kezdő Engedelmes Csoport, KutyaOvi)

Kicsi korom óta szeretem a kutyákat. A családban van két kutyus, Beagle keverékek, már idősek és inkább csak heverésznek, így nem hordom Őket iskolába. Kb 3 éve találkoztam először az iskola vezetőjével, az évek során sikerült jó barátságot kialakítani vele. Gáborék segítségével gyűjtök tapasztalatot, hogyha saját kutyusom lesz, tudatosan tudjam majd nevelni. Jelenleg segítőként/tanulóként töltöm velük a hétvégi órákat, a gazdiknak segítve és ezáltal magamnak is tapasztalatot szerezve.